• bartokhaz@bartokhaz.hu
  • +36-20-491-9286

 

A levegő minősége egyenes arányban áll az életminőségünkkel. Az áporodott beltéri levegő fizikai és pszichés betegségekhez, fokozott teljesítménycsökkenéshez vezethet. Egy átlagos család által naponta termelt széndioxid- és páramennyiség elhasználódottá teszi a levegőt, ezért nemcsak jól esik, de fontos is felfrissíteni a lakóterünk levegőjét.

Szellőztetés ablaknyitással? Már nem.

Az ablaknyitással történő szellőzés sajnos nem elég hatékony. Kutatások bizonyítják, hogy egy átlagos felnőtt friss levegő igénye 20-40 m3/h, amiből következik, hogy egy ablaknyitásos szellőztetés után 20-30 perccel már újra határérték fölé emelkedik a lakótérben a CO2 szint, így ismét ablakot kellene nyitni. A helyzetet súlyosbítja, hogy a szellőzés intenzitása nem igazodik a valós szellőzési igényekhez, vagy túl alacsony (szélcsend), vagy túl intenzív (erős szélhatás). A „természetes”, azaz a szélhatáson alapuló szellőzési módszerek vagy a fűtött/hűtött levegő felesleges pazarlásával járnak (túlszellőzés), vagy a pára, szén-dioxid és egyéb beltéri szennyezők feldúsulásához. A helyzet annál rosszabb, minél inkább légtömör az épület, illetve minél több személy lakik minél kisebb lakótérben.

Ha a lakótérben magas a páratartalom, akkor a kiváló u értékű falazat sem akadályozza meg a párát abban, hogy kicsapódjon. A kicsapódott pára a penész kialakulásának melegágya, és a szellőzés hiányából eredő felhalmozódó pára nem csak a penészedés kockázatát növeli, hanem remek szaporodási feltétel a vírusoknak, baktériumoknak is. A magas széndioxid szint hatása pedig a bágyadtság, kialvatlanság és a koncentráció zavara.

A megoldás: kontrollált szellőztetés

Évszázadokig a „megoldást” a lakóterek szellőzésére a rossz ablakok résein bejutó-kijutó levegő, az épület szerkezeteinek kisebb résein bejutó-kijutó levegő jelentette, és a lakótérben használt kályhák, kemencék, egyéb tüzelőberendezések kéményében jelentkező huzathatás jelentette. A XXI. századra az ilyen típusú épületek építése megszűnt. A korszerű építőanyagok és technológiák az épületet légtömörré teszik. A pára és a rossz levegő felhalmozódása garantált, és ezen nem segít az ablakok ötletszerű nyitogatása. A megoldás a valós szellőzési igényekhez igazodó gépi szellőzés, amely a külső szélhatástól független, automatikusan igazodik a lakás CO2 szintjéhez.

Lakótérben gépi szellőzést megvalósíthatunk hővisszanyeréssel vagy anélkül. Minden esetben energiatakarékos ventilátorról beszélünk, amely az elhasznált-párás levegőt elszívja a keletkezés helyén (vizes helyiségek) és friss levegőt juttat a tartózkodás helyiségeibe (hálószoba, dolgozószoba, stb). A levegő tisztítható légcsatornákon keresztül jut a helyiségekbe.

Épületenergetikai szempontok

Az energiatudatosság a sokadik szempont közül előreugrott a legfontosabb szempontok közé, ezáltal egyértelmű a törekvés a kormányzat, a szakmai szervek, sőt az építtetők irányából is: alacsony rezsijű házakra van szükség! Míg 10-15 éve egy családi ház hőveszteségét durván háromnegyed- egynegyed arányban képviselte a transzmissziós-filtrációs hőveszteség, az u értékek folyamatos csökkenésével ez az arány ma akár fele-fele is lehet. Ez azt jelenti, hogy a filtrációs hőveszteség csökkentésében hatalmas megtakarítási potenciál rejlik. A filtrációs hőveszteség egyetlen eszközzel csökkenthető, ez a hővisszanyerő.

2021-tól kizárólag csak olyan épület kaphat lakhatási engedélyt, amely kielégíti a „közel nulla” energiaigényt. Nem lehetséges már az elmaradt gépi szellőzés következménye egy nehezen élhető, egészségtelen épület, rosszabb esetben a penészedésből adódó konkrét épületkár. A „közel nulla” energiaigény hővisszanyerés nélkül egyáltalán nem, vagy csak ésszerűtlen és nehezen kivitelezhető kompromisszumokkal kivitelezhető.

Mennyibe kerül ez az építtetőnek?

Hővisszanyerés nélkül a bejövő friss levegő felmelegítéséről a fűtési rendszer gondoskodik. A helyes kérdés inkább az, hogy mennyibe kerül a hővisszanyerés elhagyása. Mivel a filtrációs veszteség akár 40-45% része is lehet a teljes hőveszteségnek, a megtakarítás jelentős. A hővisszanyerés nem csak az üzemeltetéskor, hanem már a beruházáskor is jelent megtakarítást, hiszen jóval kisebb teljesítményű fűtési-hűtési rendszert szükséges beépíteni. További megtakarítást jelenthet a bukó-nyíló vasalat megvásárlása minden egyes ablak számára. Az ablakok egy része készülhet fix kivitelben, hiszen a nyitás funkcióra nincs szükség.

Hővisszanyerés esetén a lakók belépő friss levegője a hővisszanyerőben melegszik fel, további fűtési energia elhasználása nélkül. Az épülettel közölt hőenergia tehát nem kerül végül az utcára, hanem „visszanyerődik” a hővisszanyerő gépben. Mindennek az „ára” két alacsony fogyasztású ventilátor működése.

Zehnder, szakértő a lakótér szellőzésben

A Zehnder 1895-ös alapítású svájci cégcsoport, a 90-es évek közepe óta foglalkozik a lakótér szellőzési megoldások fejlesztésével. A 2010-es évekre a cégcsoport a nyugat-európai piacvezető szereplőjévé vált. Rengeteg innovatív megoldással, technológiával, a lakótér szellőzés minden szegmensére kínál megoldást a kislakások felújításától a passzívház épületeken át a társasházakig.

Az általunk forgalmazott, magas minőségű hővisszanyerős szellőztető rendszerek körülbelül 1,5-2 millió forintba kerülnek, ugyanakkor az egészségre gyakorolt hatásuk nem fejezhetők ki forintokban. Mennyibe kerülhet egy pihentető alvás a friss levegőn? Mennyibe kerül, ha teljesen kizárható az utca zaja és pora? Mennyibe kerül egy pollenallergiásnak egy pollenmentes környezet?

Kérdése merült fel, vagy segítségre van szüksége? Tőlünk bátran kérdezhet!

Style Selector

Layout Style

Predefined Colors

Background Image